Dan Wells: Partials – Részben ember

456 oldal

Fumax kiadó

Eredeti cím: Partials

Fordító: Bayer Antal

ISBN: 9789639861466

Fülszöveg:

Az emberi faj a teljes megsemmisülés szélén áll, miután a Részlegesekkel – az emberekhez megtévesztésig hasonlító, ám mesterségesen előállított szerves lényekkel – folytatott háború megtizedelte a népességet. Az ott bevetett RM nevű vírus néhány tízezerre redukálta a túlélők számát, akik Long Islanden rendezkedtek be, míg a Részlegesek rejtélyes módon visszavonultak. Bármikor lecsaphatnak újra, de ennél is sürgetőbb probléma, hogy egy évtizede nem született az RM-re immúnis csecsemő.

Kira, egy tizenhat éves orvostanhallgató a saját bőrén tapasztalja meg, ahogy az RM miatt az emberiség maradéka lassan kipusztul, miközben a kötelező terhességi törvény a polgárháború szélére sodorja őket. Kira nem hajlandó tétlenül nézni az eseményeket, mindent elkövet, hogy megtalálja a vírus gyógymódját. Erőfeszítései közben döbben rá: mind az emberiség, mind a Részlegesek túlélése azon múlik, sikerül-e felfednie a két faj közötti kapcsolatot – amelyet az emberiség vagy elfelejtett, vagy soha nem is tudott róla.

Dan Wells, a Nem vagyok sorozatgyilkos méltán elismert szerzője izgalmas utazásra invitálja az olvasót egy olyan világba, amelyben maga az emberi lét fogalma kérdőjeleződik meg – ahol emberi mivoltunk egyben a legnagyobb hátrányunk és egyetlen reményünk a túlélésre.

Külsőre:

A borító nagyon ott van. Nekem nagyon tetszik. Az mondjuk már kevésbé, hogy mindenképp az angol címet hagyták nagyban. Azon kívül Részlegesek az angol cím fordítása. De ez inkább már csak szőrszálhasogatás.

Ami tetszett:

A részlegesek. Ez a faj nagyon tetszett, ahogy kitalálták.

Ami kevésbé:

Az emberek kormánya, ahogy pórázt raktak az emberekre. A remény törvény. Ezek kiverték nálam a biztosítékot.

Kedvenc szereplő:

Samm és Jayden

Szernitem

Azt hiszem ez az a történet, amiről képtelen lettem volna akkor írni, mikor elolvastam. Molyra írtam, de nem hiszem, hogy értelmesre sikerült. Valahogy az egész olyan szürreálisan hatott rám, ahogy még könyv nem. Beleélem magam igen, sírok, nevetek, megjegyzek szereplőket, történéseket, de ez más volt és azt hiszem képtelen leszek jól megfogalmazni, hogy miért.

Nem rajongok a sci-fi könyvekért. Mindig is fantasys voltam és az is maradok, nekem az a világom. Ennek ellenére akad pár ilyen témájú könyv, amit megszeretek. Azokat sem a műfaja miatt. Ezt sem. Imádom a könyvet, mert ez tény, de még sem úgy kedvenc mint azok, amiktől agybajt kapok, ha abba kell hagynom olvasás közben valamiért. Le tudtam tenni, amikor kellett, még is az agyamba égett. Valahogy ott maradt.

Nem olyan hosszú könyv, még is ahogy olvastam úgy éreztem, hogy vagy háromszor ennyi oldalas. Annyira lassúnk éreztem a haladásomat vele, hogy azt hittem sose lesz vége. Igazából nem is akartam. Minden rossz ellenére ott akartam én is lenni, abban a világban. Gyűlöltem a Szenátust és mindent amit tettek. A vírust, ami annyi ártatlan halálát okozta. Drukkoltam Kirának, sajnáltam Sammet mindannak ellenére amit tett. Egy pillanatra sem untam. Nem tűnt elnyújtottnak a lassúsága ellenére sem.

Meg volt a világuk előnye és hátránya, mindkét fél számára. Azt hiszem a hasonló vásárlásokat én is el bírnám viselni. Csak bemegyek és megkapom. Határozottan nem rossz. A részlegeseknek meg ott volt az áram, ami lássuk be, határozottan szükséges dolog.

Az első olyan hősnő jelent meg Kira személyében ebben a könyvben, aki okos. Ugyan tud drámázni ő is, de korántsem annyit, mint mások. Egészen kedvelhető a karaktere és kitartó, ami itt nagyon kell. Nagyon jó úton kezdett el nyomozni és amikor Samm leheletében megtalálta azt a bizonyos részecskét én már tudtam mi lesz a könyv megoldása. Lehetett rá számítani. Ellenben az ami a lányról kiderült... nos arra nem. Bár ezek után már azon sem lepődtem meg, hogy milyen fényképet talált a házban, ahol élt. Az útjuk még csak most kezdődött és nagyon szeretném tudni hogy ér véget.

Amikor molyra pakoltam az értékelést, azt írtam, hogy lehet az egész sorozatot el kellene ahhoz olvasnom, hogy helyre tudjam rakni a dolgokat. Ezt még most is így érzem. Rengeteg kérdés és várakozás maradt bennem az első rész után, így külön öröm, hogy csak három részes és hajlandóak voltak mindegyik részét kiadni magyarul is. 

Nem is tudom mit írhatnék még. Aki teheti olvassa el. Az is, aki nem rajong a műfajért, mert nagyon jó. Tényleg kihagyhatatlan élmény.