Ulpius-ház
Eredeti cím: Dead Until Dark; Living Dead in Dallas
Fordító: Binder Natália
ISBN: 9789632542775; 9789632542201
Fülszöveg 1:
Reszkess Edward és Bella, itt jön Sookie Stackhouse!
Sookie Stackhouse pincérnő a louisianai Bon Tempsben. Csinos, de csendes lány, aki nem jár el szórakozni. Oka van rá. Sookie ugyanis olvas mások gondolataiban. Bill magas, sötét hajú, jóképű srác – és a lány egy árva szót sem hall a gondolataiból. Tehát pontosan az a fajta pasi, akire egész életében várt…
CHARLAINE HARRIS a világ sötét oldalára kalauzol minket. Magával ragadó bestsellerében mesterien népesíti be világunkat vámpírokkal, nem kevés humorral és izgalommal fűszerezve.
Külsőre:
A borító pofás, bár a fehéret nem tartom szerencsésnek, mert könnyen koszolódik. Ez mindkét kötetre igaz, ráadásul nem nagyon értem miért nő van rajta? Sookie nem vámpír... na mindegy, ez apróság. A borító elég vastag, ami jó, mert ad tartást a könyvnek, viszont a ragasztása nem tűnik a legjobbnak. A betűk viszont valamivel nagyobbnak látszanak, így azért olvasni könnyebb.
Ami tetszett:
Az, hogy sokkal kevésbé éreztem vámpír-pornó-kabarénak, mint a filmet. Tara hiánya... komolyan, nem bírtam a filmben azt a csajt. Nála idegesítőbb szereplőt még életemben nem láttam.
Ami kevésbé:
Meghalt a kedvenc szereplőm, aki kb. szerepet se nagyon kapott. A filmben nagyon csíptem Lafayette-et.
Kedvenc szereplő:
Mondanám, hogy Lafayette, de igazából ő alig szerepelt benne. Azt hiszem konkrét kedvencem nem lett. Úgy általánosan kedveltem mindenkit... majdnem.
Szerintem 1
Kicsit félve kezdtem bele és azt hiszem, ha a kolléganőm nem adja kölcsön, aligha álltam volna még neki. Valahogy túlságosan a film járt az eszembe, ami ha őszinte akarok lenni borzalmas volt. Mennyivel jobb a könyv. Komolyan annyi marhaságot raktak abba a sorozatba, hogy így utólag, hogy már olvastam is, a hajam tépem.
Végre így, hogy konkrétan beleláttunk Sookie fejébe, nem éreztem annyira buggyantnak. Sokkal több van benne, mint amit kívülről látni, persze ettől még hajlamos marhaságokat csinálni, de ez legyen a legkisebb gond. A karakterek szerethetőbbek voltak, minden gyarlóságukkal együtt, úgy, ahogy a sorozat alatt képtelen voltam bármelyiket megkedvelni, egy kivételtől eltekintve.
Maga a történet határozottan tetszik, jól van megoldva és hiába láttam a sorozatot, nem emlékeztem ki a főkolompos. Számomra nem volt egyértelmű, egészen a végéig. Tetszett, ahogy Sookie-n keresztül Billnek hála lassan megismerjük a vámpírok világát. Az alakuló kapcsolatuk is érdekes, főleg ugye, hogy a lány mire képes és mit kap meg Billtől.
Túl sokat nem tudok mondani igazából, tetszett, mély nyomot viszont nem hagyott. Ugyanakkor biztos, hogy még el fogom olvasni.
Az igaz barát nem iszik a barátjából
Sookie nagy bajba került. Megmérgezte egy fenevad, így végső elkeseredésében a vámpírok segítségét kéri. Ennek azonban ára van; a vámpírok Dallasba viszik, ahol telepatikus képességével fel kell kutatnia egy eltűnt fajtársukat. Sookie belemegy az alkuba, egy feltétellel: az embereknek nem eshet bántódása. Az ígéret hamar semmivé foszlik, amikor egy ínycsiklandó szőkeség keresztezi az éhes vérszívók útját…
CHARLAINE HARRIS magával ragadó bestsellerében mesterien népesíti be világunkat vámpírokkal, nem kevés humorral és izgalommal fűszerezve.
„Pikánsan pokoli”
– Dallas Morning News
Szerintem 2
Na ebben már sokkal több olyan volt, ami számomra teljesen új volt. Nem így, vagy egyáltalán nem volt benne. A dallasi út és munka jó volt, kíváncsi lettem volna mi lett volna, ha a végén nem támadják meg őket és Erik nem játssza el, amit eljátszott. Persze ez meg kell a további részek miatt, de akkor sem volt szép.
A bacchánsnős rész is jobban meg volt itt írva, mint a filmben bármikor. Kevesebb volt ugyan, de az legalább minőségi. Úgy érzem, hogy akik akkor ott voltak, megérdemelték amit kaptak.
A második rész is olvastatta magát. Továbbra sem világmegváltó, de legalább kellemes kikapcsolódás és persze megmaradt az érzés, hogy kíváncsi vagyok a folytatásra, ami miatt végül most már a sajátjaimat fogom olvasni, megkímélve a kolléganőmet a cipekedéstől.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése