Athenaeum kiadó
Magyar író
ISBN: 9789632931609
Fülszöveg:
Közhírré tétetik!
Aki megmenti a királylányt a sárkánytól, elnyeri a kezét és vele a fele királyságot!
Vízfüttyő Loson a nincstelen tizenhárom évesek magabiztosságával vág neki a kihívásnak, hogy egyik kalandból a másikba csöppenve egy életre elköteleződjön az izgalmak mellett. Mesés környezetben játszódó fordulatos kalandjai során sárkányokat tüzel fel, boszorkányokat cselez ki, farkasemberekkel néz farkasszemet, királyokkal alkudozik, lovagokkal és törpékkel akasztja össze a bajuszt, sőt magával a Nagy Kaszással, a Halállal is meg kell küzdenie.
Humorban bővelkedő történetei különleges, ám ismerős világának különböző szegleteibe kalauzolják el az olvasót, Óperencián innen és túl…
A sorozat első kötetében Vízfüttyő Loson három kalandját izgulhatjuk végig.
Külsőre:
A borító telitalálat, ahogy a cím is. Annó emiatt a kettő miatt akartam mindenképp megszerezni és tettem is meg, amint volt rá lehetőségem. Masszív kis könyvecske, jó laza szedéssel szóval könnyű volt olvasni.
Ami tetszett:
Az ötlet tetszett.
Ami kevésbé:
Nem is tudom. Nagyon nem győzött meg engem ez a könyv. Egyszer elment...
Kedvenc szereplő:
Azt hiszem a patkány és a boszi.
Szerintem
Bajban vagyok ezzel a könyvvel. Amikor anno megjelent, teljesen be voltam sózva tőle. Nagyon megtetszett a borítókép, meg a cím. Úgy voltam vele, hogy biztos nagyon jó könyv és már vártam, amikor eljutok oda, hogy olvashassam. Végül a szülinapi ajándékba kapott utalványokból sikerült beszereznem. Érdekes volt a leírása is a hátoldalán, szóval vártam, hogy belekezdhessek.
És akkor itt jött a fekete leves. Untam, szinte végig. Voltak jó ötletek benne, amik tetszettek, de az egyszer elmegy kategória fölé nálam nem ment. Loson idegesítő kis kölyök. Az elején végig az volt az érzésem, hogy nem ártana neki egy alapos verés, pedig nem vagyok híve a gyerekek ütlegelésének. Megy a saját feje után, nem gondolkodik... játssza a felnőttet, holott ennél messzebb nem is lehetne tőle.
Ez az egész idősebb korában sem nagyon változik, gyakorlatilag ugyanúgy viselkedik. Csodálkozik, hogy a "szerelme" nem örül, mikor kiderül, hogy varázslattal bolondította el. Nem érzem úgy, hogy ő tényleg szerette volna a lányt, inkább csak gyerekesen ragaszkodott hozzá. ami normál esetben nem lelt volna viszonzásra.
A második két történet valahogy jobban kidolgozott volt. Tetszett Piroska és a farkas meg a Hófehérke feldolgozás, ugyanakkor itt sem volt meg az ami igazán lekötött volna. Az egész könyv alatt alig vártam, hogy a végére érjek.
Nem tudom biztosan kinek ajánlom, talán annak, aki szereti a mese feldolgozásokat. Lehet itt én voltam a hibás, hogy nem tetszett, nem tudom, de az biztos, hogy nem megtartós a könyv. Nem szeretném még egyszer elolvasni, bár a borító miatt sajnálni fogom, mert az még mindig nagyon tetszik.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése