Pongrác kiadó
Eredeti cím: House of Many Ways
Fordító: Laukó Viktória
ISBN: 9786155131004
Fülszöveg:
(Valójában a könyvön nincs fülszöveg, szóval molyról másolom be azt a minit ami van. )
A kissé földhözragadt Charmainnek minden vágya, hogy zavartalan nyugalomban olvashassa kedvenc könyveit. Ez persze nem könnyű, ha az ember dédnagybátyja varázsló, aki ráadásul éppen segítségre szorul.
A másik palota izgalmasabb, mint a világ legjobb vidámparkjának legelvarázsoltabb kastélya.
Külsőre:
A külseje még mindig nagyon tetszik, a szöveg is. Még mindig kicsit sűrű.
Ami tetszett:
A régi szereplők.
Ami kevésbé:
Az újak. Egyszerűen érdektelenek voltak.
Kedvenc szereplő:
Továbbra is a régi szereplők. Egyedül Lelencet kedveltem az újakból.
Szerintem
Hú hát nem gondoltam, hogy ennyire nem fog bejönni. Oké, haladós volt, de megint inkább Howl és Sophie miatt élveztem, azok a részek tetszettek igazán. Ugyanakkor az új szereplőkből végül Lelencet sikerült megkedvelni. Egy irtó aranyos kutyus, aki rendesen keveri a dolgokat.
A többi szereplő amúgy érdektelen volt számomra. Charmain egy unalmas, semmilyen karakter. Okos, ez tény, de olyan lapos is. A másik szereplő meg olyan szinten felesleges volt, hogy gyakorlatilag már most nem emlékszem a nevére sem.
Maga a történet amúgy jó lett volna, ha kicsit más karakterek kerülnek bele. Az végül is tetszett, érdekes volt és az is tetszett, ahogy végül meg lett oldva az egész. Még is a legvégére olyan érzésem maradt, hogy kár volt elolvasnom ezt a két könyvet az első után. Jobb lett, volna ha megmarad az az élmény, mert ezek a közelébe se érnek.
Sajnálom, nem is nagyon tudok rá mit mondni még. Ettől függetlenül több pontot adok, mint a második részre, mert itt legalább nem kaptam idegbajt a beszédektől.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése