Leiner Laura: Kezdet

Külsőre:

Alapvetően az első borító is tetszik. Az új már túl egyennek látszik nekem. Ez így sokkal egyedibb. Amúgy jó minőségű a borító, bár az írást kicsit sűrűnek érzem, de a részek rövidsége miatt könnyen olvasható.

Ami tetszett:

Nem igazán tudom, úgy valahogy egyben volt. El lehetett vele lenni.

Ami kevésbé:

Túl sok régi és nem kellemes emlék felidéződése.

Kedvenc szereplő:

Arnold. Ekkora seggfejt aki még is aranyos.

Szerintem

El se hiszem, hogy én ezt elolvastam. Nagyon nem akartam. Túl nagy volt körülötte az ajnározás, azt pedig a legritkább esetben szeretem. Valahogy nem tudtam elképzelni, hogy tényleg jó lehet, de nem volt rossz. Mondjuk kedvenc nem lett, de időtöltésnek jó volt és kíváncsi lettem mi lesz a folytatásban, szóval idővel tuti elolvasom.

Alapvetően egy egyszerű, szerencsétlen, ugyanakkor okos lány szemén keresztül látjuk milyen egy középsuliban, milyen új barátokat szerezni, idegenekkel megismerkedni, új környezetbe beilleszkedni. Sosem egyszerű, főleg nem ha a szülők is nehezítik a dolgot, már pedig Reni szülei határozottan azt teszik. Borzalmasan idegesítőek és kiakasztanak azzal, hogy egyáltalán nem hajlandóak meghallgatni a lányukat. Egyáltalán nem sikerült megkedvelnem őket, sőt, határozottan nem csípem amit csinálnak. Sosem szerettem ezt a felnőttekben, ahogy azt sem, hogy totál elfelejtik milyen volt, mikor őket égették be a szüleik és ugyanezt eljátsszák a saját gyerekeikkel.

Az iskola olyan, amilyen. Nem ilyenbe jártam, nem tudom mennyire valós, de a diákok egymáshoz viszonyulása szerintem jól sikerült. Tényleg ennyire taplók tudnak lenni pont ezért sok olyan emléket felhozott, amiket nem szerettem. Emiatt, meg amiatt is, mert nem bírom a tiniket, meg a gondolkodásukat olyan nagyon nem fogott meg.

Azon is nagyon meglepődtem, hogy az egész könyv, csak egy fél év leírása volt. Hihetetlen, igazából ez fel sem tűnt olvasás közben. Nem hittem, hogy ennyi minden történhet alatta, még is így van. Arra minden esetre jó volt, hogy érdeklődést keltsen és várjam a folytatást, még ha csak elolvasni fogom is, beszerezni nem.

Összességében aranyos a könyv. Érdekes, időtöltésnek tökéletes, egyszóval egyszer azért mindenképp érdemes elolvasni. Már ha az ember nem kap agyvérzést a gyerekek hülyeségétől. :)