Leiner Laura: Együtt

392 oldal
Ciceró kiadó
Magyar író
ISBN: 9789635397013

Fülszöveg:

Kilencedik második félévében az iskolai élet ezerrel pezseg: farsangi bál, Valentin-hét, Valentin-napi bál, tavaszköszöntő buli, osztálykirándulás és még sok minden más… Az osztályközösség eközben egyre jobban összekovácsolódik.

Reni érdeklődése Cortez iránt szerelemmé változik; vágyakozás, reménykedés, féltékenység, csalódás, aztán ismét reménykedés között őrlődik, mert a fiú viselkedése egyáltalán nem egyértelmű…



Külsőre:
Lila, a kedvenc színem. A véleményem nem változott, ez a fajta borító jobban tetszik, a szöveg viszont most is túl sűrű.
Ami tetszett:
Tökéletes időtöltésre és leeresztésre.
Ami kevésbé:
Ugyanaz. Nem szeretem emlékek felelevenítése.
Kedvenc szereplő:
Arnold maradt, a többiek viszont most sem a szívem csücskei.

Szerintem
Még mindig nehéz elhinni, hogy én ezt olvasom. Annyira visszás érzést kelt bennem az az ajnározó hadjárat ami a sorozat körül van, hogy az eszméletlen. Tudom, hogy ezt leírtam az előző résznél is, de ha egyszer ez az igazság...

Reniről időközben a második félév alatt rájöttem, hogy jó tanuló... de hogy olyan buta mint a föld, az is biztos. Annyi életképesség szorult bele, mint egy kavicsba. Persze ez lehet annak a folyománya, hogy még gyerek, de akkor is. Zavaró, meg az az istenítés is amit Cortez körül csinál. Ettől függetlenül élveztem az olvasást, lekötött, lelazított, függetlenül attól, hogy megint felhozta a nem szeretem érzéseket a sulival kapcsolatban. 

Kis kitérésnek megjegyezném, hogy mennyire lesokkoltam ezzel a könyvvel valakit a munkahelyemen. A vásárlók már megszokták, hogy rendszerint olvasok valamit és sokan kérdezgetik is, hogy épp mit és milyen. Egyikük teljesen kiakadt rajta, hogy ilyet olvasok, holott rendszerint fantasy-t szoktam. Na azért ez így ebben a formában nem igaz, viszont ő többet látott nálam olyat. Minden esetre érdekes élmény volt.
A másik ilyen, hogy kollégám is elkezdte olvasni. Gondolta belenéz. Annyira belenézett, hogy végül elolvasta az egészet és még gyorsabban is haladt vele, mint én. Annyira érdekelte, hogy mikor csókolja meg egymást ez a két jómadár. Nem akartam elrontani a kedvét, hogy az még nem most lesz. :)

Visszakanyarodva a könyvre. Ez tulajdonképp egy napló, amiben leírja mi történik a suliban vele. Van valami érdekesség abban, hogy így még ha egy kitalált személy életébe is, de belepillantunk. Olyan valósnak hat. Tetszik? Részben. El fogom olvasni a többit is? Biztos, már csak azért is, hogy tudjam mi lesz Cortez és Reni sorsa. Attól függetlenül, hogy cseppet sem kedvelem a fiút.

Arra mindenképp tökéletes, hogy az ember leeresszen, ha túl tömény körülötte minden. Persze ettől még kedvenc nem lesz, ahhoz túl sok minden idegesít benne, de nem rossz. Koránt sem annyira, mint amire számítottam. 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése